A világbajnokság kezdetén azt jósoltam, Hollandia lesz a bajnok.

Tévedtem. Argentina pontosan azzal a fegyverrel, amellyel a németalföldi gárda az elődöntőbe jutott, biztosította magának a döntőt. A tizenegyes rúgásokkal. Egy kicsi, ázott veréb formájú kopasz öregember, Alejandro Sabella argentin szövetségi kapitány legyőzte az arrogáns, világverő zsenit (a Napoleonra csak győzelmei okán, s nem termete miatt hasonlító) nagy hadvezért, Louis van Gaalt. (Akit már a sajtó elkezdett van GeniGaalnak emlegetni.van Geniálnak. A hollandok ugye a "G"-t alig ejtik "H"-nak). 

Sajnálom, hogy tévedtem. Sajnálom a hollandokat. De Sabella jól tudta, kétszer nem lehet ugyanabba a folyóba lépni. Arra játszott, hogy rúgjanak tizenegyeseket. Az nem létezik, hogy a holland kapus ismét kivéd két tizenegyest. (Nem is védett). Van Gaal pedig elhitte, hogy ő zseni. Most azt kell meghúznia, hogy nem cserél kapust. Nem hozza be az előző meccs hősét Krult. Most Cliessen fogja megmutatni, hogy mindent kivéd. Ki is védett mindent, csak tizenegyest nem.

És miért volt zseniális az argentin kis ember? Egyrészt, mert végig gondolta a meccset. Van két zseni. Messi és Robben. Mind a két csapat arra törekszik, hogy ezt a két játékost kiiktassa majd. Sikerült. Másrészt el kell húzni a meccset a büntető-párbajig. Sikerült. A harmadik: a tizenegyes-rúgás előtt van Gaal nem fogja meghúzni ugyanazt a cserét, mint korábban. Hiszen saját zsenialitás-tudata megakadályozza azt, hogy kétszer ugyanazt a lépést megtegye.

Tévedtem. De már tegnap átpártoltam a németekhez. (Félig-meddig. Ha maradtak volna a hollandok a döntőben, akkor megmaradtam volna eredeti választottaimmal). Igy viszont? Hajrá Európa! Még akkor is, ha Európa a németeket jelenti.