A jövő itt kopogtatott vasárnap.
Persze az Újpest-Fradiról van szó. Sokkal Inkább persze a Fradiról. Mert ez a jövőbe mutató. Az, hogy a Ferencváros szurkolói nem mennek el egy Újpest meccsre. Nem mennek el, mert az a rendszer, amely a csapat körül létrejött elfogadhatatlan a számukra. Hogy háromféle kártyát kell kiváltani ahhoz, hogy mérkőzésre mehessenek - mondjuk Újpesten.
A Fradi szurkoló nem ment a Fradinak szurkolni, mert a Fradi vezetése nem is akarja, hogy odamenjen. Púp a hátán. A Fradi szurkoló hangoskodik, drapériát lenget. Helytelen mondatokat kiabál. Pirotechnikai eszközöket használ. Maradjon csak szépen otthon és nézze tévén a meccset. Vagy menjen a Sashoz. Ott aztán azt csinál, amit akar. Az már nem Fradi kompetencia. Az már a rendőrség ügye. Ha nagyon nagy benne az indulat, akkor üljön fel szépen a villamosra, menjen a Váci útra és ruházzon meg néhány lila-fehér trikóst.
És tulajdonképpen itt sejlik fel a jövő.
Mert kiderül szép lassan, hogy nem kellenek szurkolók.
Minek?
Csak kellemetlenek. És nemcsak a Fradinál.
Tulajdonképpen miért is kellenének?
Mi szükség van arra a nagy hangzavarra? A mocskos szájukra? A kiszámíthatatlanságukra. Elkezdik kifütyülni azt, akinek a stadionokat köszönhetik.
Sokkal békésebbek lesznek a mérkőzések, ha a lelátók üresek.
Mindenki maradjon szépen otthon. Nézze tévén a mérkőzést.
Úgyis közvetítenek már mindent. Visszajátsszák a gólokat.
A televízióban meg is mondják neki, hogy mit lát. Például azt, hogy jó a meccs. Hogy ez aztán a színvonal
Következmények nélkül lehet anyázni a karosszékben.
Akinek meg tiltakozni támad kedve, az menjen a Sashoz.
Vagy egy kis verekedésre a Váci útra.
Utolsó kommentek