Úgy, ahogy meggyógyult a bokája. Beáll a 62. percben. A 64-ben ad egy gólpasszt, a 66-ban lő egy gólt, a 73. percben még egyet. A bíró az első gólt annak a védőnek adja, akinek a lábán megpattant a labda. A másodikat les címén érvényteleníti. (Hatezer ember nem látta, hogy a partjelző felemelte volna a zászlaját). Böde Dani dühös. Elvették a góljait. Igaza van. Főleg azért, mert, ha most mérges, akkor a következő meccseken még jobban akar majd.

Böde Dani jelenség. Több, mint egy játékos. Aki ezt eddig nem tudta, az nézze meg a Ferencváros teljesítményét a száz kilós nagy mackó bokasérülése óta. Vagy hasonlítsa össze a szombati mérkőzés első és második félidejét.

Pályára lépett pedig nem volt még teljesen rendben. Pályára lépett mert több ezer ember követelte ezt a helyszínen.

Böde nélkül más ez a Fradi. Mint CR nélkül a Real Madrid. Nem mintha a két focista összehasonlítható lenne. Játéktudásban, technikában semmiképpen. Egy valamiben viszont igen. karizmában. Böde Dánielnek olyan erős kisugárzása van, mint a magyar NBI mezőnyében senkinek sincs. Mesebeli hős. Toldi Miklós. Kinizsi Pál. Vagyis inkább Anteus, a mitológiai görög titán, aki, ha úgy érezte, ereje csökken, megérintette a földet, és új erőre kapott. Böde erejét a zöld gyep adja. És a közönség szeretete. A nevét ütemesen skandáló stadion.

A Fradi Böde nélkül nem ugyanaz. (Bebizonyították az elmúlt hetek). Lehet idehozni Trinkset, Sesztákot, lehet centerbe állítani az egyébként remek Radót...A mai Fradinak Böde kell.

De ugyan igy, Böde Dánielnek sem jósolnék nagy külföldi karriert. Mit kezdene egy török, görög, lengyel, olasz vagy német csapatban a Fradi-tábor nélkül? Böde Dánielnek az Üllői úton a helye. Arra van ítélve, hogy negyven év múlva úgy emlegessék, mint klublegendát.