Eddig azt hittük, hogy minden tud. Hogy ő a nagy titkolózó. A végső dolgok tudója. Az új mágus. Hogy csak azért nem beszél, mert trükkjei nem tartoznak a nyilvánosság elé. Repkedtek a nevek Trond Solied, Dany Blind, Aad de Mos, Erwin Koeman. Jön, majd jön a szövetségi kapitány! A megmentő.

Az MLSZ elnöke hallgatott, a magyar sajtó csapatai éjt nappallá téve keresték a kiszemeltjét. Néha megszólalt - a főnökhöz hasonlóan semmit sem mondó módon - egy-egy samesz.

De most a varázspálca eltört. Kisteleki István itt áll pucéran. És látni, hogy megremegett a térde. (Mondhatnám csúfabban, kis lovag).

Erwin Koeman kapott egy szerződéstervezetet. Kedd volt a határidő, hogy válaszoljon. És ő válaszolt: azt mondta, igen. Azt mondta, tetszik neki az elképzelés. Leül a magyar válogatott kispadjára - állítólag - havi 10 milláért. Mondták neki, ha igent mond, akkor jöjjön csütörtökön Magyarországra.

Ma meg azt mondták neki, ne jöjjön. Vélhetően nem lesz döntés csütörtökön.

Látom magam előtt Kistelekit. Áll a tükör előtt, és gyakorolja a kemény, hideg tekintetet. Hiszen mindenki, aki utálja, ezekért a jeges szemekért teszi. Napoleon vizsgálgathatta magát így Borogyino előtt. De mi van, ha tényleg Borogyino következik?

Azt könnyű elhatározni, hogy Várhidi Pétert, a kócost kipenderítjük. Azt is könnyű eldönteni, hogy nagy tekintélyű kapitány kell a magyar nemzeti válogatott élére.

Igen ám, de mi van, ha jön a nagy befürdés? Ha ez a Koeman nem is tud sokat. (Testvérét Ronaldot éppen ma rúgták ki a csapatától, a Valenciától). Mi van, ha holland főnök ide, holland főnök oda, a válogatott ugyanúgy teljesít, mint eddig?

Akkor Kisteleki örökre befürdik. Titokkal övezett elnöksége nem lesz más, mint nagy közröhej.

És ezt tudja. Nézi magát a tükörben. Koeman, vagy nem Koeman ez itt a kérdés.

Inkább mégis Várhidi? Abban aztán nincs kockázat.