Azt mondta a Kövér László, hogy itt van ez a focista, ez a Mesut Özil, aki török, hiába német válogatott, összeszorítja a száját meccsek előtt, és nem hajlandó a német himnuszt énekelni. Mert a migránsok már ilyenek. Nem hajlandók integrálódni. Hát azért nem kellene a focit belekeverni ebbe a nagy migráns-kampányba. Vagy ha igen, akkor a dologhoz egy picit érteni kellene. Mert hogy Mesut Özil nem török. Ő német. Németországban született. De a szülei sem törökök, hanem kurdok. Sőt, mi több, ők éppen a törökök miatt menekültek el kurd-földről. Igazi migrács-módon. Jöttek a török hatóságok, ők összepakoltak és futottak. Meg sem álltak Németországig.

Aztán meg ott van ez a Zlatan Ibrahimovics nevű svéd. Akkor ez is csak olyan mű-svéd lehet, aki összeszorítja a száját, hogy ne kelljen neki svéd himnuszt énekelni. Ilyen névvel biztosan nem akarja. Mert a migránsok ilyenek. Nem akarnak integrálódni. Pedig Ibrahimovics svéd. Malmőben született. Igaz migráns kölyök. Horvát és bosnyák szülőkkel.

És nekünk nincs saját migránsunk?

Nikolics Nemanja még csak nem is Magyarországon született, hanem magyar lakta vidéken. Ez a Nikolics pillanatnyilag az egyetlen magyar, aki főszerepet játszhat a Bajnokok Lígájában.

Egyszóval nem nagyon érdemes lendületesen belegyalogolni a nemzetközi foci életbe. És ott csapni szét a migránsok között. Mert egyszerre kiderül, hogy hopp!, ahol migránsokkal van tele a válogatott (lásd franciák, belgák, portugálok) ott bizony elég jól muzsikál a nemzeti válogatott. És, amennyire a tévéközvetítéseken látszik, ezek a feketék, barnák, fél-fehérek még a himnuszokat is hajlandók elénekelni. Már amennyire egy focista esetén követelmény a helyes intonáció.