Most Erwinünk megmutatta. Most már tudjuk, miért kellett őt választanunk. Igazán bíztató az eredmény lista - legyőztük a görögöket, ikszeltünk a horvátokkal. Nálunk magasabban jegyzett csapatokkal ez nem kis eredmény.

A pozitívumokhoz azt jegyezném fel, hogy a horvátoknak nem volt helyzetük. A negatívumokhoz pedig annyit, hogy nekünk sem.

Viszont. Volt egy jó bírónk. Nem adott meg egy szabályos horvát gólt. Nem adott meg egy tizenhatoson belüli kezezésért tizenegyest ellenünk. Észrevette viszont, hogy a horvátok gólvonalán túl csorog a labda. Így egyenlítettünk.

De miért volt jó játékvezetőnk?

Mert Koeman a kapitány. Egy francia bíró természetesen nem fog egy holland - és egy ekkora nagy futballgeneráció tagja - ellen fújni. Puhl Sándor - a világ legjobb játékvezetője - folyamatosan a franciát bírálta a tévéstúdióban. (Puhl egyébként elég furcsán objektív. Én azt vettem észre, hogy az utóbbi időben mintha élvezné azt, hogy a magyar csapat javára adott ítéleteket rendre bírálja.)

De nem is ez a lényeg. ha szegény Várhidi Peti ült volna a kispadon, akkor más lenne az eredmény.

Most már egyet tudunk: a selejtezőkön nem kell majd a játékvezetőktől félni. A magyar-török után szerintem ez már nagyon nagy előrelépés.