Honnan szedte ezt Benedek Tibor? A magyar vízilabda-válogatott kapitánya így kiáltott fel, amikor egy remek kombináció után Hosnyánszky Norbert bevágta a labdát a németek kapujába.

Ez a foci?

Milyen foci? Biztosan nem magyar.

Ez a szombat remek programnak ígérkezett annak a magyar tévénézőnek a számára (például az én számomra), aki úgy döntött, hogy néz egy kevés kajak-kenu ifjúsági és U-23-as Európa-bajnokságot, egy magyar-osztrák U-19-es labdarúgó mérkőzést, majd pedig este vízilabda EB-t.

Remek nap lehetett. Volna.

A korai programban a fiatal vízi-sportemberek (kajak-kenu válogatottak) magabiztosan, esélyeshez méltóan gyűjtötték be az érmeket. Este a magyar felnőtt korú vízi-sportemberek (vízilabda) magabiztosan, esélyeshez méltóan verték meg kétszer annyi góllal a németeket (!).

És közte?

Miért van az, hogy ha pályára lép egy magyar foci válogatott csapat, akkor az első percben látszik, hogy játékosainak tele van a gatyája. Még akkor is, ha a tojáshéj van a hátulsójukon. Ha látta bárki is a meccset, akkor megállapíthatta, hogy a magyar fiataloknak nem a cselei rosszabbak, nem a labdakezelése, nem a taktikai érzéke. Hanem - mondjuk ki - nyúlszívűek. Meglátják a gyepet, az értük szorító sok ezer nézőt és totyogni kezdenek a pályán, mint a tojós galamb.

Ez a foci?

Benedek Tibor, még viccből se mondjál ilyet!

Ez nem foci, amit csináltok. hanem sport. Sport a javából. Semmi köze a magyar focihoz. Semmilyen szinten sem.