Meg vannak őrülve az angol élcsapatok sztárjai? Futkosnak, mint a bolondok. Előre, hátra, oldalra. A Chelsea-Liverpool meccs tévéközvetítésének talán a 100. percében mutattak egy statisztikát. Tizenkét kilométer, meg tizenhárom kilométer volt ekkor a játékosok legtöbbjének lábában. És nem is akárhogyan futnak. Teljes lendülettel. Ráadásul még cseleznek, lőnek, passzolnak is. Nyüzsögnek, mint a sajtkukacok.

Milyen jó, hogy az ember - a brit meccs ismétlése után - csak megnyomta a távirányítót, és rögtön megnézhette a másik csatornán a magyar élcsapat, az MTK elszánt küzdelmét a Vasassal az első hely megtartásáért. Ez aztán a nyugalom. Ez a béke. Csak semmi izgalom, magyar focirajongók vagyunk.

A magyar játékosokra akár vekkerórát is lehetett volna szerelni. Nem lépésmérőt. Az legalább időnként felébreszti őket.

Lehet, hogy a Vasas focistáira talán tényleg ébresztőórát kötöztek. Mert egy óra elteltével hirtelen felgyorsultak. Persze ez a gyorsaság csak az állófocit játszó MTK-hoz képest volt sebesség.

Persze a kocogás egészséges. Még olyan zsenge korban is, mint amiben a bajnoki tabellát (egyelőre) vezető együttes tagjai vannak. Jó megszokni fiatal korban. Semmi futkosás. Semmi őrült iram. Elvégre ők jelentik a magyar foci utánpótlását.

Őrizzük a ritmust. Egészséges életmód, semmi strapa. Fő a nyugalom.