Százéves szeretett volna lenni. 89 sikerült. Meghalt hát Buzánszky is. Minden halál fáj. Minden halál elkerülhetetlen. Nem hiszem, hogy könnyes-bús nekrológot kellene írni. Sokkal inkább feltenni a kérdést, miért volt arany az aranycsapat?
Talán azért mert akkor még nem volt globális a futball? Nem portugál volt a Real Madrid és argentin a Barcelona legjobbja? Mert más volt a játék? Mert manapság, mielőtt Puskás lövésre lendítené a lábát, már fel is rúgnák? Mielőtt Kocsis fejelhetne, már régen a földbe döngölte volna egy két méteres középhátvéd? Mert a kis csapatok nem találták még fel a 11 emberes védekezést?
Nem. Abban a korban, abban a játékban ők voltak a legjobbak. És a németek. (A nyugati németek).
De inkább azt mondanám, innen az utókorból, hogy nagyon nagy tehertételt jelentett az a válogatott az utódok számára. Meghaladhatatlan teljesítményt. Mint Mátyás király uralkodása a későbbi uralkodók számára. Olyan mércét, amit nem lehet átugrani. Albert Flóriéknak sem sikerült. Minden későbbi magyar válogatott csak át tudott sétálni a léc alatt.
Abba kellene ezt hagyni. Megemelni a kalapot az örökre eltávozott Nagy Csapat előtt, és tudomásul venni, hogy ezt itt most egy kis ország kis futballja kevés erőforrással. Ezt kell szeretnünk. El kellene felejteni az olyan nagyképűségeket, hogy a Nemzeti Sport európai mércével méri az NBI játékosainak teljesítményét a meccseken. El kellene felejteni azt, hogy csak az minősít, ha eljutunk az Európa-bajnokságra. Örüljünk, ha megverjük a Feröer-szigeteket. Legyünk reálisak. Akkor nem kell Brazíliába rohangálnia a Fradi "scout"-jának. Elég ha körülnéz például Hercegszántón. (ld. Albert Flóri).Vagy nem adja el Holman Dávidot a klub a lengyeleknek, mert "nem fér a csapatba". Hova? Ebbe a csapatba? Legyünk kakasok a saját kicsi szemétdombunkon. És építsük fel a saját kicsi, olcsó klubjainkat sok-sok ambiciózus fiatallal. A 16-17 éves gyerekekben legyen ambíció, ne pedig a klubvezetőkben, az MLSZ-górékban, a sportlap szerkesztőkben. És legyen a srácoknak lehetőségük bekerülni a felnőttek közé.
Az Aranycsapat egy vesztes háború után magához térő ország válogatottja volt. Nem hiszem, hogy akkor könnyebb volt, mint most. Tanuljunk meg kicsinek lenni. Akkor lehetünk később nagyok.
Utolsó kommentek