Hihetetlenül frusztrál, hogy leülök egy meccs élvezésére, s az első negyedórában semmi mást nem kapok, csak statisztikai adatokat. A Sport1 ennek a bajnoka. Van ott egy Okostóni, nem nevezem meg, mert mi a fenének bántanám, aki láthatóan fel sem néz tizenöt percig, csak a papírjait böngészi.

Nézem - ma - az Anderlecht-Bayern meccset.

Mi az, ami a legjobban érdekel. Engem, elfogult magyart? Hogy Juhász Roland mit csinál. Mit csinál, mond már Okostóni!?

Majd kinézem a szememet, hogy lássam. De Okostóni éppen arról olvas fel a jegyzeteiből, hogy ki, hányszoros válogatott, meg hogy a Schalke ellen hogyan szerepelt a Bayern, meg hogy kit, mikor igazoltak le a csapatba. Olyan, mint egy imamalom. Fel sem emeli a hangját, csak olvas, olvas rendületlenül. Szerintem azt se tudja, mi történik a pályán.

Néha felébred. Akkor elég értelmeseket mond. Öt percig, aztán elsüllyed a jegyzetei közé.

Miért hiszi azt, hogy bárkit érdekel az, amit mond? Mikor érti meg azt, hogy egész egyszerűen csak annyi kell egy tévémeccsen, hogy - ki adja a labdát kinek. S ki az, aki a kapura lő.

Az embert nem érdekli, hogy ki, mikor szerepelt hazája (Egyiptom) válogatottjában.

Egyszerűen csak az érdekli, hogy nézze nyugodtan a meccset.