Megpróbálok játszani a dologgal. Mondjuk, most már ősz van. Az MTK a magyar bajnok, első ellenfele a Bajnokok Ligájában - marha nagy mázlival - a legjobb albán. Szóval így nézem a mait, az MTK-Diósgyőrt, hogy legalább valami tétje legyen a mai meccsnek akkor, amikor a Tippmix 12-szeres pénzért kínálja az ellenfél győzelmét a Hungária körúton.

A Diósgyőr most -  az albán bajnok. Idegenben.

Van, amikor a győzelem kötelező. Például az MTK-nak a Diósgyőr ellen. Az egyik az első a bajnokságban, a másik alulról a harmadik. Pontosan annyira kötelező, mint győzni a magyar bajnoknak az albán bajnok ellen - idehaza.

Mit focizik az MTK? Ráront az ellenfelére. Kapuhoz szorítja. Lendületes. Éppen kilenc percig tart ez az elszántság. Majd szép lassan elpárolog a fölény.

Aztán a második félidőben, az 54. percben Kanta szabadrúgásból olyan gólt lő, amely nemcsak a Diósgyőr, vagy az albán bajnok, de a Real Madrid ellen is találat. Tehát jegyezzük fel: ha az MTK a bajnok, akkor ennyivel már előnyt szerezhetne az albán bajnok ellen.

De mi van, ha az albánok ebbe nem törődnek bele? Baj van.

A 90. percben egy diósgyőri kis japán, Homma Kazuo begyötri az egyenlítő gólt.

A kötelező győzelemből semmi sincs.

Miközben ezt írom, mondja be a tévé egy néző SMS-ét: „Amíg a győzelem gondot okoz a legjobbaknak az utolsók ellen, addig semmi esélyünk sincs nemzetközi szinten”.

Hát ez az. Ezt akartam mondani.