Nézzünk Európa-bajnokságot a helyszínen. (Foci EB-t, a gyengébbek kedvéért). Nincs is messze. Bécs itt van egy ugrásra, mint annak idején a Sugár. De hát – a legtávolibb pont - Genf sincs a világ végén. Világverseny ilyen közel csak legutóbb, Athénban volt - az olimpia.

Nos, vegyünk fel jelzáloghitelt a lakásunkra, és már indulhatunk is. Négy millió elég lesz.

Körülbelül. Vagy több. De ennyi kell. A jegyárakat néztem ma meg az összes lehetséges internetes szájton. Nem egészen négymillióból, kijönnek. A többi majd a cúgehör, kaja, pia, szállás valamely bokor alján, no és a benzin. Mert gyalogolni jó. De Bécs és Basel között nem annyira.

Úgy döntöttem, nem nézem meg június 7-én a nyitó meccset. A svájciak játszanak a csehekkel. Nem érdekel. Viszont a portugál-török, ugyanaznap Genfben, nem piskóta. És egészen jó helyre már 129 ezerért vehetek jegyet.

Aztán irány Bécs, a házigazdák a horvátokkal játszanak, 129 ezerből ezt is megúszom. Csak az a hülye közlekedés ne lenne, nyergelj, fordulj, indulás vissza Svájcba, kilencedikén holland-olasz, 195 ezerből megvehető a jegy.

Most legalább szusszanok egyet, csak Bernből Genfbe kell átmenni, erre is van két napom. 11-én cseh-portugál 140 ezer froncsi. (Persze, ha megveszem még ma, mert ki tudja, holnap mennyi az árfolyam). 12-én Klagenfurtban elérem a németeket, akik a horvátokkal birkóznak. Nem lesz rossz mérkőzés. Megéri a 215 ezret.

Hoppá, nem láttam még a franciákat. 13-án irány Bern – a hollandok és a gallok csatáznak – s ez is „csupán” 215 ezerbe kerül. Őrület, már megint Ausztriába kell menni, igaz, csak Innsbruckig. A svéd-spanyolra a jegy is jutányos: 150 ezerért már kapható. Még olcsóbb lesz (131 ezer) a török-cseh Genfben. Megnézem még a lengyel-horvátot Klagenfurtban, a holland-románt Bernben, az orosz-svédet Innsbruckban. A három találkozó belépőjegye 498 ezerből megúszható.

Most jönnek a negyeddöntők. Majd alszom a kocsiban. Remélem nem vezetés közben, hanem egy autópálya parkolóban. Basel-Bécs-Basel-Bécs. Kétszer 219 ezer, kétszer 245 ezer.

Az elődöntők előtt rengeteg szabadideje támad az embernek. Mit csináljak a három focimentes napon? Jó lenne találni egy kis illegális melót. Mondjuk mosogatni egy gyorsétteremben. Vagy árulni az „Obdachlose”-t, a „Fedél nélküli”-t.

Elődöntő – 25-én, Baselben 280 ezer, 26-án Bécsben, ugyanennyiért.

Aztán újra három nap szünet. Június 29-én, este, háromnegyed kilenckor Bécsben a döntő. Ha sietek, 400 ezerért még kapok jegyet.

Összesen hárommillió nyolcszázhetvenezer – ha jól számolom.

Azért remek, hogy a magyar csapat nincs kinn az EB-n. Baromi sokat lehet spórolni azon, hogy az ember vesz néhány doboz sört – és leül a tévé elé. Most képzeljük el, micsoda tönkremenés lenne, ha Geráék ott vannak Baselben és Bécsben.

Még belegondolni is rossz.