Erwin Koeman, az új szövetségi kapitány nem hiába ül a magyar mérkőzéseken. Ezúttal az Üllői úton olyat látott, amilyet még sohasem. A bíró kiállította a Fradi kabala-állatát, a Zöld Sast. Mert pofázott. Mármint a sasbőrbe bújt szurkoló.

Kassai Viktor - szerintem - nem vezette jól a mérkőzést. Össze-visszafújt. A rossz bíró egyik ismérve: nem magabiztos. Sértődékeny. Most mi van akkor, ha beszól neki egy sas? Röhög rajta egy jót. Vagy sasrepülést utánoz, mint a mongol birkózók. Kassain az első pillanattól kezdve játszott a „dafke”. Hiába vagyok a Fradi-pályán. Hiába zúg nyolc-tízezer szurkoló, akkor is megmutatom, hogy van vér a pucámban. Úgy befújom a szabálytalanságokat, a leseket, úgy érvénytelenítem a gólokat, mint annak a rendje. Senki ne mondja rám, hogy megijedek a közönségtől. És pontosan ez a belső bizonytalanság áruló jele. A nyakas elszántság.

Kassainál csak a Ferencváros teljesített gyengébben. Szinte ugyanolyan okból. A nagy, végső elszánás vezetett olyan teljesítményhez, amely most már a biztos másodosztályt jelent. Tudjuk, a nagy akarásnak, mi a vége. Aki a stadionban volt, látta, hogy a játékosok szinte felszántották a pályát. Izzadságban fürödtek a mezek, ziháltak a tüdők. Nem tudnék egyetlen rossz szót sem szólni a Ferencváros mentalításáról. De ez a csapat ennyire képes.

Kik a csapat meghatározó játékosai?

Dragóner 34,  Mátyus 34, Lipcsei 36,  Lisztes 32, Paul Shaw 35 éves.

Jó, persze ott van Maldini, a Milan csapatkapitánya, aki 39 esztendős. De a kivételből nem lehet általános szabályt kreálni.

Az FTC meghatározó játékosai egy-egy tizedmásodperccel lassúbbak, mint a huszonévesek. Ez nem jelent mást, mint azt, hogy egy ütemmel lekésnek a beadásról, egy töredéknyi idővel később reagálnak a támadó cselére, egy méterrel lemaradnak a védőről és a támadóról. Jó futballisták, jó szellemű csapattagok. Nem is érdemelnek kritikát. Csak hát az idő. Az izületek kopása. Régi sérülések nyoma. Kinyúlt szalagok. Rosszabb vérellátás az izmokban.

Ennyi éppen elég a Kecskemét ellen 1: 2-höz.

Legendákkal nem lehet előre jutni. Akárhogy is dühöng a Sas. Akárhogy is törnek, zúznak kétezerötszázan a Könyves Kálmán körúton.

Kirúgták Csank Jánost. Bobby Davison sem tud mással dolgozni, mint a rendelkezésére álló anyagból. Hiába találta most ki az „angol focit”: gyors futás a széleken, belőtt labdák. Látszott: a csapat megcsinálta, amit kívánt. De ez így nem megy.

Ismét leírom: ha már van (lesz) pénz, nem a pályát kell elforgatni. Először is játékosokat kell igazolni. Csapatot kell építeni. Az lehetetlen, hogy egy Montvai tavaly a Nyíregyháza, idén a Kecskemét színeiben visszarúgja az FTC-t az NBII-be. Mert csapat nélkül mi lesz jövőre? Akkor majd a Szolnok jut tovább, és nekünk zöld-fehér szurkolóknak továbbra is a másodosztály marad.

Legfeljebb a Zöld Sast tudjuk lecserélni egy kevésbé izgágára.