Pintér Attila szövetségi kapitány ma bejelentette, hogy nem nevezte Gera Zoltánt az Észak-Írország elleni meccsre, mert a Ferencváros játékosa az egyik edzésen szenvedett kisebb sérülést, amely nem túl komoly ugyan, de „ha ma kellene játszania, akkor nem tudna”.

Ezzel kapcsolatban van néhány kérdésem:

- milyen edzéseket vezet ez az ember, ha a válogatott mérkőzések előtt meg lehet azokon sérülni?

- tudja-e ez az ember, hogy válogatott mérkőzésre nem az ő hasáért, pettyhüdt testéért, hanem azért megyünk, hogy olyan játékosokat lássunk, mint Gera Zoltán?

- tudja-e, hogy abban az irtózatos sötétségben, amelynek egyik bizonyítéka az ő szövetségi kapitányi kinevezése egy picike gyertyaláng volt, hogy Gera végre a magyar csapatban játszik?

- tudja-e, hogy ha egy csöpp esélye is van annak, hogy a középpályás játszhat, akkor legalább nevezhette volna?

Nem tudja. Honnan a fenéből is tudná?

Most, hogy kiadtam a mérgem, higgadtan azon spekulálok, hogy mi az oka annak, hogy Szalai Ádám azt mondja, hogy addig nem jön a válogatottba, amíg Pintér a szövetségi kapitány. Hogy Gera a meccs előtt kisebb sérülést szenved. Nem akarok összeesküvés elméleteket gyártani, de lehet, hogy naivak vagyunk mind, akik holnap kimegyünk a G-pama Arénába, mert tulajdonképpen azt látjuk majd, hogy a magyar csapat megbuktatja a kapitányát?

A módszer nyilván nem tetszik majd.

De a végeredmény - igen!