Hát tudnék mondani két dolgot is. Egyrészt Lipták megsérül tíz perccel a meccs vége előtt. És cserét kér. Azután, hogy tudja, megvolt már a három csere. Nem jön vissza, a pálya mellett sántikál. Emberhátrányban a válogatott. Másrészt ki kotorja be a magyar kapuba a győztes észak-ír gólt? Vanczák.

Jó, persze ez hülyeség.

Pintér meg fog bukni magától.

Mert ilyen szakember: azt mondja, hogy az írek majd öt védővel játszanak, és csak ívelgetik előre a labdákat, nagyszerű védelmünk meg majd lekapcsolja azokat.

Mi meg? Passzolgatunk majd, mint a Barcelona. Fürge emberek cikáznak. Lábról lábra jár a labda. És csak nézik ezek a nagydarab ír legények.

Persze azért, sicher ami sicher, elmondja, hogy 7 északír játszik a Premier League-ben. Aha, persze, 5-en a kispadon üldögélnek. 1 állandó tartalék. Az egy Kyle Lafferty ott játszik. (Nahát, hogy ő adja a gólpasszt!)

De védelmünk stabil, mert tolódik. Ide-oda. Az egész csapat tolódik. Ezt gyakorolja minden összetartásnál.

A magyar csapat begyötör egy gólt. Most aztán igazán jöhetne a NAGY TOLÓDÁS. Jön is. Eltolódás. Az egész meccset eltolja a csapat. Mint mindig. Mint mindig a végén.

Kapunk két gólt. Egyet emberhátrányban. Egyet 11 emberrel.

Az emberhátrány? Úgy jön létre, hogy magyar vezetésnél Pintér cserél egy harmadikot.

Jó, erről nem tehet. Utána jött a magyar gól.

Tolódás helyet előreívelgetés. Ahogy azt a hülye északírek csinálnák, ha hülye északírek lennének. De nem csinálják, mert okos északírek, és ide-odagurigáznak, mint a Barcelona.

Baromi jó, hogy van a Fradi-pálya és ez ad otthont a válogatottnak. Príma az akusztikája. Jól hallatszik a "Pintér takarodj."

Pintér Attila, téged itt nem igazán szeretnek.