Az MTK úgy verte meg a Fradit a Fáy utcában, ahogy a magyar válogatott a norvégokat Oslóban. Hihetetlen akarással, tökéletesen megvalósított taktikával, pontos összjátékkal. És egy góllal.
Ezzel véget ért a zöld-fehérek nagy veretlenségi sorozata (pardon az már megszakadt a héten a Magyar Kupában a Csákvár ellen), és bebizonyosodott, hogy a remekül összerakott ferencvárosi gárda nem legyőzhetetlen a magyar csapatok számára sem.
Thomas Doll, az FTC edzője azon dühöngött, hogyan lehetett szabadrúgás adni a kék-fehéreknek azután, hogy két játékos váll-a-vállal ütközött. Mert ha el akarjuk érni a nemzetközi szintet, azt amit Németországban, Angliában vagy bárhol máshol elengednek, idehaza sem szabadna lefújni. Természetesen arról a szabadrúgásról beszélt, amely után Thorgelle kapásból bevágta Kanta ívelését.
Ha már Doll a nemzetközi szintet emlegette, akkor azon is spekulálhatna, miként fog majd teljesíteni a csapata a Bajnokok Ligájában. Mert a mostani vereség ide, a mostani vereség oda, az elképzelhetetlennek tűnik, hogy nem a Ferencváros indul jövőre abban a sorozatban. A csapat viszont még nem érett erre. Egészen addig, amíg nem tud mit kezdeni egy tíz emberrel védekező, jól szervezett, de gyöngébb erőkből álló ellenféllel, amíg képtelen kilencven perc során megtörni azt, akkor kiesik, mint a norvégok.
Ráadásul hallani olyan dolgokat, hogy jó pénzért eladná a klub Nagy Ádámot vagy Ramirezt. Dollármilliókat emlegetnek lehetséges bevételként. Ez lehet, hogy pillanatnyilag jó üzletnek tűnik. De inkább arra kellene gondolnia Orosz Páléknak, milyen értéknövelő lenne játékosaik számára egy megfelelő BL-szereplés.
Ám, ha nem okul a gárda az MTK (és a Csákvár) elleni meccsből, akkor ilyen nem lesz...
Utolsó kommentek