Mint a norvégok, az osztrákok, a portugálok...

"Számunkra sétagalopp lesz az út a döntőig vezető út"- nyilatkozta Thibault Courtois, Belgum válogatottjának kétméteres kapusa. Mert, hogy a kieséses szakasz könnyebbik ágán szerepelnek, ráadásul az első K.O. meccsen a magyarok jönnek szemben.

A magyar válogatottnak egy éve még "régmúltja volt". Mindenki a múltra hivatkozott. Bezzeg az aranycsapat. Bezzeg Albert Flóriánék, bezzeg Nyilasi Tibiék. És ezzel a hivatkozással lesajnálta a jelent. Idehaza alaposan megváltozott a közhangulat. De odakint, az európai konkurensek körében a csapatnak még mindig "régmúltja van".

Magyarok? Ja igen, volt egyszer egy Puskás. Aztán néma csönd.

Ők jönnek? Álomsorsolás.

Mit tudhat Thibault Coutois Dárdai Pálról, Bernd Storckról. Edzésekről, stratégiáról, taktikáról. Mit tudhat Kleinheislerről, Nagy Ádámról, Lovrencsicsről, az újra feltámadó Dzsudzsákról, Gera Zoltánról. És persze, kollégájáról. Akinek talán hallott a bulvársajtó révén a szürke mackó-nadrágjáról. De egy szürke mackó-nadrágtól csak nem ijed meg egy igazi belga.

Szóval a belgák örvendeznek.

A magyarok pedig a taktikai táblát lesik.

A belgák a FIFA világranglista 1-2. helyén állnak az utóbbi időben. A magyarok a 20. hely környékén. De most mind a két együttes benn van az Európa-16-ban.

A belgák örvendeznek.

Tizenöt-húszezer magyar pedig meggypiros mezben Toulousba tart.

Mert az éjszaka még nem ért véget és álmodni akarnak valami szépet.

Helyesebben a magyar labdarúgás éjszakája már véget ért. Éppen álmodunk valami szépet. S nem szeretnénk felébredni.