Csak Izrael szemléli olyan néma csöndben azt, ami Egyiptomban történik, mint Orbán Viktor, akinek az Európai Unió álláspontját kellene közvetítenie. Izraelnek - és a jelek szerint Orbán Viktornak is - az lenne jó, ha semmi sem változna, s Mubarak megőrizné pozicióját. Feltételezhetően mind a ketten (a közel-keleti zsidó állam és az Unió soros elnöke) nem kis aggodalommal figyelik, hogy az Egyesült Államok már megint ott nyüzsög Kairóban, s megpróbálja irányítani a dolgokat.

Izrael motivációja érthető. Mubarak kormányzásának három évtizede alatt nem volt nagyobb háború. A "demokrácia kiterjesztésének terve", amit az amerikaiak szorgalmaznak, azt jelentheti, hogy a szabadság jogán a jelenleg legnagyobb ellenzéki erő, a Muzulmán Testvériség is hatalomra juthat. Az egyiptomi választási rendszer is olyan (béna?), mint a magyar. Nálunk 52 százalékkal kétharmadot lehet szerezni, náluk 33 százalékkal többséget a parlamentben. S a Muzulmán Testvérek minden közvéleménykutatás szerint harminc százalék fölött állnak. Azt pedig ki tudja, mennyi hívük lesz a mostani lázongások után. Jó, mondják Washingtonban, semmi sem történik, ha politika tényezővé válik a Testvériség. Ők mások, nem iráni, iraki típusú radikálisok. Csöndes, imádkozó fajta. Ez nem így van - mondják Jeruzsálemben -, tessék szíves lenni megnézni a hiradó felvételeket. Látni rajtuk, hogy a tüntetők Dávid-csillagot pingáltak Mubarak portréjára. Zsidó szakállt, kipát tettek alelnökének képmására.

Persze, nem kell ahhoz a CNN, hogy Izraelben tudják, utálják őket az arabok. A Pew Intézet 2009 júniusi felmérése szerint az egyiptomiak 95 százaléka úgy nyilatkozott, hogy "ellenérzései vannak" a zsidókkal szemben. (A jordániaiak és a palesztinok 97 százaléka, a libanoniak 98 százaléka nyilatkozott hasonlóképpen). Mindezek alapján senki sem lehet jobb - Izrael számára - Mubaraknál, legfeljebb rosszabb.

Van még egy szempont, amit figyelembe kell venni. Az Egyesült Államok az elmúlt évtizedekben hihetetlen mennyiségű pénzt pumpált Egyiptomba. Ez az ország számított a "demokrácia arab erődjének" Libiával, Dél-Jemennel, Sziriával és más kiszámíthatalan rezsimekkel szemben. Évi 1.5 milliárd dollár jött az országba. De ez nem készpénz volt, hanem F-16-os repülőgépek, Abrams harckocsik, lövegek formájában érkezett. Mi történik, ha ez a hatalmas mennyiségű hadianyag most egy új iszlám erő kezébe jut?

Obama Washingtonja a demokratikus átalakulást szorgalmazza Egyiptomban. Lehet, hogy rövidlátó. Én személy szerint azt gondolom, hogy az egyiptomi állapotokról a világon a Mosszad tudja a legtöbbet. Ott van, bent van, közel van.

Az teljesen biztos, hogy Jeruzsálem kivánsága nem fog teljesülni, Mubaraknak mennie kell. De a parttalan demokrácia Egyiptomban nem jelentené azt, amit Európa szabad országaiban. Valószínűleg ki kell dolgozni - tárgyalásos úton - azokat a szabályokat, amelyek  úgy manipulálják a demokráciát, hogy közben a Muzulmán Testvériség a partvonalon marad.

Tudunk egy politikust, aki képes lenne erre. Orbán, hol vagy?