Volt egy klasszikus mondat a világbajnokságon. "Jogi" Löw német szövetségi kapitány azzal küldte be cserére a végső gólt szerező Götzét: "Mutasd meg, hogy jobb vagy mint Messi!"

Ha magyar szövetségi edző, mondjuk egy Mészöly Géza lennék, akkor egyenként megkérdezném a játékosaimat: "Mondd, mi a francért nem akarsz gazdag lenni?"

Nincs szükség nagy dumára. Nincs szükség nemzeti érzelmek felkorbácsolására. Lelki gyakorlatra. Csak egy dologra: tudod öcsém, menni százezer euró? Tudod azt, hogy - mondjuk - Németországban egy nagy cég, több diplomás, éveken át bizonyított top-menedzsere keres ennyit? Egy egész évben. Te meg, a csámpás lábaiddal - megfelelő gyakorlás után, kellő szorgalommal - egyetlen hónap alatt kaphatsz ennyit.

Tudod öcsém, mennyi százezer euró? Annyi pénz, hogy egy jó állásban lévő magyar egy élet munkájával nem keres ennyit. Te meg a csámpás lábaiddal - megfelelő gyakorlás után és kellő szorgalommal - egyetlen hónap alatt kaphatsz ennyit.

Ilyen hülye a világ. De, fiam élj a világ hülyeségével.

Azt nem értem, miért nehéz a magyar labdarúgás utánpótlását (és a jelenét) motiválni?

Aki kicsit is ért a szakmához, az látja, hogy a magyar focistának nincs erőnléte. Nincs fizika ereje. Nincs gyorsasága. Nincs motivációja. És nincs taktikai tudása.

Csupa megtanulható, elsajátítható dolog.

A magyar focista nem járta ki a foci iskoláját.

Ha el szeretnénk indulni a helyes úton, akkor írjuk fel minden öltöző falára a legendás, csibész, agyon-ajnározott kispesti vagány, Puskás Ferenc (Öcsi és nem Öcsi bácsi, az anyátok!) mondását: "Kis pénz kis foci, nagy pénz nagy foci!" Nem kell leborulni az emléke előtt. Hanem megfogadni azt, amit mondott.. És minden tizenhat-tizennyolc éves focista sráctól megkérdezni: "Hülye vagy? Nem akarsz meggazdagodni?"