Nem tudom, milyen ultrának lenni. Nem is szeretném megtapasztalni. Nem tudom miért jó, ha egy focipályán katonai alakzat részeként vagyok jelen. Nem tudom miért kellene lesnem meccsnézés közben a "vezénylő tisztet", hogy elordítsam magam, amikor beint? Miért kell azt kiabálnom, amit megtanítanak? Miért kell egy mérkőzés közben azt harsognom, hogy sötétebb bőrű újpesti polgárok mit tegyenek a mamájukkal? Miért kell úgy lengetnem a karomat társaimmal együtt, hogy az európai fociszövetség tuti kizár engem, társaimat és minden nézőt a következő meccs idején a stadionból?

Nem tudom, milyen ultrának lenni. Nem tudom, miért a gyűlölet, a harag, az elutasítás, a provokáció mozgatja ezt a csoportot, miért nem az, hogy szeressen? Hogy szeresse a csapatot, a stadiont, a mezt, a labdát, a stadion gyepének az illatát. Nem tudom, miért mondják magukról azt, hogy ők a legnagyobb szurkolók. Mivel mérhető egy szurkoló nagysága? Az általa eldobált petárdák számával? Vagy a mocskos-lilázással? Vagy azzal, hogy nem megy a stadionba, mert azonosíthatják, és nem néz meccset, se élőben, se tévén, és csak a Népligetben drukkol a lelátón való biztatás helyett.

Jó tudom, hogy most háború van. Az ürügy a vénaszkenner. De a célpont Kubatov Gábor. Vagy a Fidesz. De volt már célpont Gyurcsány és Bajnai is. Valószínűleg a Jobbik és Vona is megkapná a magáért, ha hatalomra kerülne. Ultrának lenni olyan, mintha félkatonai szervezet tagjai lennénk. De miért kell ehhez foci? Miért sopánkodnak tévériporterek azért, hogy nincs igazi hangulat a stadionban ezek nélkül a fiuk nélkül. Miért tartják fontosnak elmondani, hogy a diósgyőri és a debreceni ultrák - hála istennek - már tiszteletüket tették a stadionban?

Milyen is az igazi hangulat a stadionban? Ha görögtűz ég, ha papírfáklyák füstölnek, ha tűzijáték robban, ha ellenséges feliratú molinók lobognak? Biztos? Tanulhatnánk a bosnyákoktól. A Zeljeznicsartól. Előre megmondták félelmetes a szurkolói csoportjuk. Láttuk. De azt is, hogy eszköztelenek. Semmi piff-puff. Semmi csinn-bumm. Csak annyi, hogy félmeztelenre vetkőztek. (Sajnos csak a férfiak). Csak az emberi hang töltötte be a stadiont. (Igaz, nem ismerem a nyelvet, lehet, kiabáltak néhány keresetlen mondatot az Olimpikkal kapcsolatban is?)

De Zeljeznicsar-ultra se lennék. Akkor szeretem levenni az ingem, amikor én akarom.