Most jó. Most éppen csak január van. Most még minden lehetséges ebben az évben. Mert ez egy jó kis masszív év lesz. Olimpiával megfejelve. Aztán labdarúgó Európa-bajnokság. A világbajnoki selejtező startja. És persze a Fradi. Bajnokok Ligája. Most még minden lehetséges. Most még nem csalódtunk semmiben. Most még tart 2015. végének lendülete. A dupla-norvég. Az öltözői körtánc a Kis Grófó dallamára.

Mi, szurkolók, csak szurkolhatunk.

Minden, de minden a játékosokon, a szakvezetőkön múlik. Leginkább pedig egyetlen dolgon: a hiten. Nem száj-karatézni kell. Nem esküdözni. Nem fogadkozni. Az kell, hogy tudják: képesek győzni. Az kell, hogy akarják a győzelmet. Már ma. Az alapozás első napján. A hülye hidegben. Vagy éppen az enyhe törökországi télben.

Olyannak kell lenni, mint a kis Nagy Ádámnak. Aki azt mondta karácsony tájban, hogy a következő évben tíz kiló izmot pakol magára. Mert ez kell ahhoz, hogy nemzetközi szintű focista legyen.

Ha pedig a hit kevés? Gondoljanak a fiúk a "lére". Most, ebben az évben eljöhet az ideje annak, hogy a válogatott minden tagja olyan pénzekért focizhasson, amennyiért Dzsudzsák Balázs fénykorában. (Jó, Király és Gera számára ez nem cél. Ők már a foci-történelemért küzdenek).

Möller, Storck, Doll. Itt vannak a németek. Megvan a lehetősége annak, hogy a német mentalitást kombináljuk az erős hittel. Ezt a keveréket úgy hívják: megalapozott önbizalom.

Most még minden lehetséges.

De csak akkor valósulnak meg a dolgok, ha minden meccsre úgy mennek ki a csapataink, hogy széttépik az ellenfelet. Kegyetlen, vadvilág van odakint. Csak a ragadozók élik túl.