1. Kezdődött azzal, hogy Nyilasi Tibor (úgyis, mint a válogatott szövetségi kapitányának tanácsadója) azt mondta Dzsudzsák Balázsnak, hogy szabadrúgás esetén ne csak kettőt lépjen, hanem induljon egy-két méterrel hátrábbról, mert így nagyobb erővel lesz képes ellőni a labdát.
2. Sallói István (a stáb tagja) elemezte a román csapat játékát és úgy látta, hogy szabadrúgásokkal, beadásokkal vannak problémáik.
3. A szabadrúgás gól előzményét Dzsudzsák így mesélte el: "Nikolics Nemanja kiment a szélre, széthúzta a védelmet, vállalta a mélységi beindulásokat, így több terület maradt nekünk mögötte, nemcsak a vonal mellett, beljebb is. Kifejeltek egy labdát, átvettem, megtoltam, éreztem, hogy ott a védő, és akkor elestem...maradjunk annyiban, elestem és a bíró fújt.
4. Tőzsér megkérdezte Dzsudzsákot: "Vállalod? Mert én szívesen". Mire Dzsudzsák: "Ezt most ellövöm".
5. Tőzsér azt mondta: "Lődd a jobb kezéhez. A kapus nem középre állt, hanem a másik kapufához közelebb, ezt az oldalt a sorfalra bízza. Ha elmegy mellette nem ér át oda". Dzsudzsák: "Oké, ha te így látod".
6. A román kapus még egy embert állított a sorfalba. Tőzsér szólt Szalainak: "Ádi, vidd el onnan". Szalai elvitte.
7. Dzsudzsák a védők és a kapufa közötti kis részt célozta meg. Talált. Gól.
8. Dzsudzsák ekindult a magyar kapu oldalán ülő magyar szurkolók felé ünnepelni. Majd megtorpant és visszafutott a román térfélre ölelkezni a csapattársakkal. (És cumizni: beszoptátok).
"Eszembe jutott, ha nagyon ünnepelünk a saját térfelünkön, és a játékvezető enged egy gyors középkezdést, rögtön kettő egy lesz, nem ide".
A magyar csapat most a Feröer-szigeteken készül három pontra.
Ennek a gólnak a története erőt adhat. Nemcsak Feröer ellen, hanem a finnek, az északírek, a görögök és újra a románok ellen. Ilyen tudatosság, ilyen tiszta, higgadt gondolkodás (s mellé ilyen technikai tudás) nagyon messzire vihet. Ha ezt a történetet a német, a holland vagy a spanyol válogatott tagjaitól hallom annak idején, akkor példaként állítottam volna a pályán kétségbeesetten futkosó Pintér-csapat elé.
De most ez magyar történet.
Utolsó kommentek